PERKŐ -HEGY

Ismertető

A csíki havasok déli lábánál, a Torjai hegység délkeleti végében, a Háromszéki medence északi peremén, 589 m tengerszintfeletti magasságban, a Kászon vize két oldalán helyezkedik el Kézdiszentlélek. A község fölé emelkedő hegy a Perkő, mely 738 m magas.
A Perkő hegység jobbára sárgás színű csillámban gazdag meszes cementezésű úgynevezett tarkői típusú homokkövekből és agyagpala közbetelepülésekből épül fel. Ezt fejtették, faragták századok óta és ebből a kőből, készítették a kőfaragó dinasztiák a környék kőkapulábait, sírköveit, emlékműveit. A földtani struktúra rejti magában Kézdiszentlélek hasznosítható természeti kincseit. Ilyen az épületkő, a folyami homok és sóder, az édes és szénsavas ásványvíz.

Története:
A IX.században a Perkő hegy fokán erős királyi vár állott, amelyet 1241-ben az Ojtozi szoroson beözönlő tatárok teljesen leromboltak. IV. Béla király újjáépítését rendelte el 1251-ben , őrséggel és várnaggyal látta el "Castrum nostrum Regale Zenth Lélek in confinis terrae Siculorum partium nostrarum Ultrasylvanorum positum" néven. A törökellenes korszakban a szultán csapatai rombolták le újra. A vár végleges pusztulása XVI. század végére tehető. Ennek helyén épült, a Perkő-hegyen a Szent Antal-kápolna Mikes Antal által, mely elpusztult. A ma is álló kápolnát 1736-ban építtette a Kálnoki család Szent István tiszteletére.
A Perkő délnyugati oldalában Mikes Bendek által a XV. század első felében kastély építése kezdődött el, melyet Mátyás király a faluval együtt Deső Bályogi Lőrincznek adományoz.
Később Apor Katalin tulajdonába került. 1581-ben Kercsedi Károly István tulajdonában van, Báthory István adományaként. Körülményeket nem ismerve Tarnóczy Sebestyén birtokába került, melyet Károlyi Sophia és lánya Sára örököl.
Bizonyosra vehető, hogy a várhoz falu tartozott templommal. Templomáról 1332-ből van adat, amikor papja, Pál a pápai tizedjegyzék szerint 19 régi banálist fizet, 1334-ben pedig 9 régi banálist. A templomot 1401-ben építették az első írásos feljegyzés szerint. Valószínű, hogy román stílusban épült templomot újítottak fel. A barokk belsőt XVIII. században nyerte el. A templom belső tere 1980-as években átalakult,amikor két kereszthajóval bővítették.A munkálatokat Balázs György plébános végeztette. Innen származó, XVI. századi miseruhát őriznek a Sepsiszentgyörgyi Múzeumban.

Perkői kápolna:

A perkői Szent István-kápolna feltételezhetően kora középkori alapokra épült. Az építtető Kálnoky, Apor és Mikes család már a XVIII. században búcsújáró kegyhellyé avatta és a magyar szent királyokat és püspököket ábrázoló freskókkal, díszítette. A XX. századi Szent István-napi búcsújárás a Perkőn a csíksomlyói Mária-búcsú mellett a legnagyobb népi vallásos ünnepe a háromszéki, kászoni és alcsíki katolikusságnak.
Pozsony Ferenc néprajzkutató írja: ,,A kegyhelyhez fűződő búcsút István király (augusztus 20.) napján szervezik meg. A búcsúsok Kiskászon felől közelítették meg a magaslatot, hangosan imádkozva és énekelve vonultak. Az otthon maradottaknak búcsúfiát vásároltak: szentképet, olvasót, mézeskalácsokat. Megízlelték a kiskászoni oldalban levő forrás vizét, melynek kivételes erőt tulajdonítottak. A betegek, mielőtt eltávoztak volna a búcsújáró helyről, viseletükből, hajszálukból egy-egy kis darabkát elrejtettek a fű között abban a reményben, hogy betegségüket is ott hagyták. A búcsú kiválóan alkalmas volt a szomszédos falvakban élő rokonok, jó barátok találkozására. Sokan már az istentisztelet megkezdése előtt érkeztek vendéglátóikhoz szekéren. Általában ez kölcsönösségen alapult, s minden család már előre tudta, hogy melyik faluban melyik famíliát várhatja. Ez a kapcsolat apáról fiúra hagyományozódott. A háromszéki Szent Isván-napi zarándoklat, a búcsúk - kivéve a diktatúra idejét, amikor a szabadtéri zarándoklatot-búcsút tiltották - a perkői Szent István-kápolnához kapcsolódnak, melyet István király tiszteletére szenteltek fel. A kápolnában újabban feltárt freskók egyik alakjában - Szent László király, Szent Imre herceg és Szent Gellért, valamint Szent Adalbert püspökök mellett - éppen Szent Istvánt ismerték fel a szakemberek. A falképek későbbi datálását (XVII-XVIII. század) az Apor és Mikes családoknak azzal a törekvésével hozzák kapcsolatba, miszerint ők tették volna búcsúhellyé ezt a kápolnát."
Jól lehet Orbán Balázs a templomocska legközelebbi hasonmását a XII. századi regensburgi keresztelőkápolnában (baptisztériumban) találta meg, a perkői kápolnát mégsem tartja annyira réginek. Ezt a vélekedést erősíti a nyugati oldalon levő ajtó felirata is: Non est mortale quod opto. Anno Domini 1686. Die 23 Martii. (Kálnokyak jelmondata volt)

Minden év augusztus 20-án megtartott Szent István-napi búcsú a legjelentősebb katolikus rendezvény a Háromszéken élő hívek számára.
Dinnyéskő:
Nagyboldogasszony napján - úgy tartja a vallásos katolikus székely lélek - halálos bűn a szokásos mindennapi munka, ilyenkor a kegyes, istenfélő népnek a templomban a helye, pedig volt idő, amikor akadt olyan pogány lelkű teremtés, aki nem tartotta meg az ünnephez fűződő ősrégi vallásos szokást.
De meg is büntette bűnéért az Isten.
Ennek legendája fűződik a kézdiszentléleki községet határoló Perkő hegységben, a Tarnóczy várkastély romjai szomszédságában meghúzódó Dinyéskőhöz is. A furcsa kinézésű sziklacsoport helyén állott egy öregasszony házikója. Az öreget Nagyboldogasszony napján a szomszédok a templomba hívták. Az asszony a szövőszéke mellett munkája közben sem hederített a szép szóra, sőt csúnya szavakkal felelt a megszólításra.
A kegyes hívők végig is hallgatták az ünnepies misét, nagy volt azonban a csodálkozásuk, mikor visszajövet nem találták az öregasszony házikóját.
Percek alatt beszárnyalta a hír a falu házait, hogy milyen nagy csodát művelt az Úr. A házikó helyén egy megkövesedett csoport állott. Jól kivehető volt még az öregasszony alakja, amint a szövőszék mellett dolgozik, körülötte pedig az apró csirkék, melyeknek szemeket szedeget az anyjuk.
Az évszázadok vihara sokat lemorzsolt a legendás Dinyéskőből, azonban a merész fantáziájú néplélek megismeri ma is a kőcsoport ködös alakjait és azt mondja, hogy aki "kilencszer térdenállva megkerüli a követ, hallja a szövőszék csattogását."
Istentelen teremtés ez az asszony! - zúg a szomszédság. Közben fekete fellegek gyűlnek az égboltra, hatalmas zivatar tör ki és egy hirtelen lecsapó villám felperzseli a káromló asszony házát. Odavesz ő is.
Az Úr haragja elől nincs kitérés... (1)

«« vissza | fel